Ruhák

Hehe, ilyen szép színösszeállítást sikerült teregetni tök véletlenül:)
(ráadásul, ha minden igaz, ez a 100. bejegyzésem! hurráhurrá!)

Survivor

Eszembe jutott egy nyári történet.

Tavaly, mikor Parádfürdőn kirándultunk, észrevettünk egy varangyosbékát a fürdő előtti kis medencében. Ott kapaszkodott szegény egy tavirózsa levelébe, ki tudja mióta. Viktor mondta, h ő nem vizibéka, úgyhogy ez a kis pancsolás nem feltétlenül esik jól neki, szóval elkezdtem kipiszkálni egy ággal(kézzel nem értem el). Sikerült is- nem is nagyon ellenkezett - aztán végre kézzel elértem, és kiemeltem a vízből. A kis teste könnyű és száraz volt, féltem, nehogy kárt tegyek benne.

És akkor megtörtént a csoda. Nem elmenekült, amit az ijedt állatok tesznek ilyenkor általában, hanem csak ült a tenyeremben, és pihegett. Lehet, h butaság, de hálát érztem. Azt éreztem, hogy tudja, hogy én vagyok a megmentője, és nem kell tőlem félnie. Fantasztikus volt. Aztán elindult lassan, nyugodtan. Én meg csak néztem utána, talán kicsit el is érzékenyültem, és felhőtlenül boldog voltam.

Lady Cosmic

Ezt szülinapomra kaptam!!! Először fogalmam sem volt, h mi lehet ez. Tamagocsi? Minirobot? Aztán kibontottam, és egyre jobban nem tudtam mi ez, akkor így nézett ki:

..aztán megnéztem a tájékoztatóját, és kiderült, h ez egy kerékpárra szerelhető, sebességet, időt, megtett távolságot, meg mindenfélét mérő kütyü!! És milyen széép:D:D:D
Köszi Viktor!:)

Mesék, amelyek rosszul végződnek

Eszembe jutott, hogy megosztom veletek a kedvenc Csáth Géza novellámat, hátha nem ismeritek. A címe: Mesék, amelyek rosszul végződnek, ezen belül pedig az Első mese, íme:

A kisdiák buzgón tanult. Sorra vette a rendhagyó igéket, átismételte a ragozást, a hajtogatást. Majd a mondattant lapozta föl. Különös figyelmet fordított a mondathangsúly című fejezetre, amelyet eddig nem tudott kitűnőre, csak jóra. Azután becsukta a könyvet, és másikat vett elő.
Megint neki akart fogni a szorgos munkának, amikor halk lépteket hallott a háta mögött. Hátranézett. Egy szép szőke leány ment arra, a diák - aki mégse volt annyira kicsiny, hogy egy leány szépségét meg ne tudta volna becsülni - megnézve a leányt, így szólt magában:
- Szép egy leány!
De tanulni kellett, mert másnapra a tanár nagy felelést helyezett kilátásba, és ő nem törődött többé a szőke leánnyal.
Egy másik könyvet is áttanult, és éppen a harmadikba akart belekezdeni, mikor megint meglátta a szőke leányt. A szobából kifelé osont az ismeretlen leány, és a keze tele volt rablott holmival. A kezében volt a fiú kis puskája, órája - a legdrágább kincse -, ólomkatonái és más ilyen értékes dolgok. A fiú sokkal jobban szerette a puskáját, az óráját és ólomkatonáit, mintsem azokat csak úgy odaadta volna. Utánairamodott a leánynak, ki a lépcsőkön lefelé iparkodott. Megfogta és rákiáltott:
- Tolvaj, tolvaj!
A leány ránézett gyönyörű kék szemeivel, de erre a fiú ereiben megdermedt a vér.
A leány mosolygott:
- Én a halál vagyok - mondta -, mennünk kell.
És kézenfogta a fiút.

Hoppá!

Most látom, hogy hányadika van! Hűhahű! Akkor minden vízöntőt köszöntök, és boldog szülinapokat!!:D


(Hair - Aquarius)

Kiállítás

18-án voltam egy kiállításmegnyitón a Vam Design Centerben, és ajánlom mindenkinek, már csak a hely miatt is. Egy régi bérház lett megcsinálva galériának, hihetelen terekkel, iszonyú hangulatosan.
Egyébként maga a kiállítás is jó volt( Hit-Erotika-Politika), vagyis inkább úgy mondom, hogy volt sok jó (kb 500 mű van kiállítva, a nagy számok elve alaján kellett jóknak is lenni:)).
Külön figyelembe ajánlom Csordás Zoltán festményeit (igazából miatta voltunk ott), Ő az én mesterem, tanítóm, kritikusom, kinek hogy tetszik, lényeg, h sokat köszönhetek neki, és bár most már inkább barátság alakult ki köztünk, azért még mindig sokat segít nekem.

A képet sajna nem én csináltam (mert kisbuta módon otthon hagytam a gépem), hanem a aVam oldaláról nyúltam, de amint lesz lehetőség lecserélem, becsszó!:)

Játék

Ez a kép a kedvenc onlány játékomból van. Egész pontosan a második részéből. Ilyen kicsit logikai-, türelmi-, kalandozósjáték ez, de annyira cukin, és fílingesen megcsinálva, hogy én olyan félévente mindig végigjátszom. Az első rész itt, a második meg itt található. Jó játszást!

Ha bejött, itt egy hasonló, első és második része, bár sztem a Samorost jobb picivel:)

Gondolkodós

Ezt tegnap láttam, azóta is filózok rajta, h ez most jó, vagy rossz érzéseket hozott ki belőlem. Valahol nyomasztó, valószínűleg a zene miatt is, de azóta már vagy háromszor megnéztem, és párszor még tuti meg fogom. A sztorija csak annyi, hogy ez a Noah nevű srác 6 éven keresztül minden nap lefotózta magát, és ezt az egészet egymás után pakolta, aztán felugrasztotta a netre.

Itt egy másik is, ez talán még komolyabb, pedig 'csak' három évig készült, de végig ugyanabból a szemszögből van fotózva a lány.

Azok a 80-as évek!

Találtam két nagy kedvencet, amit igaz, én már nem a maga idejében hallgattam, de mindig nagyon jó kedvem lesz, ha valahol meghallom, sőt, néha még a bugi is beáll a lábamba:D
Az egyik a The Buggles: Video Killed The Radio Star


A másik a Pixies: Where is my mind, amit a legtöbben ugye a Fight club-ból ismerünk, ezért is ezt a klippet teszem fel, meg azért, mert jó nézegetni a filmrészleteket:)


(Próbálom ám visszafogni magam, hogy ne tegyek fel minden nap 15 kedvenc videót, hanem inkább írogassak, meg fotózgassak, de annyira nehéz...tudtam, h nem kéne upgradelni a blogot...:p)

Másik blog

Naszóval. Csinlátam egy másik blogot is, hogy végre feltegyem rajzocskáimat, meg ilyesmiket...remélem tetszik majd. Össze-vissza teszem fel a képeket, de csináltam címkéket, hogy mégis legyen benne valami kis rendszer.
Itt található, de természetesen elhelyeztem egy linket itt a blogon, az archívum fölött. Ööö, asszem ennyi..:)

Könyvajánló - Pernilla Stalfelt: Halálkönyv

Elsőre morbidnak tűnhet, de szerintem nem hülyeség. Miért is ne lehetne játékosan beszélni a halálról. Sok kultúrában teljesen máshogy fogják fel a dolgot, mint mi szupercivilizált népségek, akik foggal körömmel ragaszkodunk szeretteink életbentartásához, még akkor is, ha az illetők már rég nem úgy gondolják.
Ráadásul ez a könyv főként gyerekeknek szól, akik minden előítélet, és rosszélmények nélkül gondolkodnak a világról, és nem keresnek a dolgok mögött semmit, hanem elfogadják olyannak, amilyenek. Tartsuk ezt tiszteletben.

Egyik kedvenc dumám a könyvből:
"Vannak, akik nem hisznek abban, hogy Isten létezik. Úgy képzelik, hogy amikor meghalunk, egyszerûen csupa fekete minden, és nincs tovább, VÉGE!
De sokan a feketét túl komornak tartják, szerintük inkább a halál után minden kék…
vagy virágos…
vagy aranyszínû…":)

Kéész..

No comment:)

Zene

Nesztek, itt az egyik kedvenc Tori Amos klippem, a Spark

Újév!

Boldog Újévet Mindenkinek!
Tessék kihasználni a sok havat, meg hogy végre van tél! Gyerünk mindenki síelni, korizni, szánkózni, vagy legalább hógolyózni, sétálni, forralt bort meg teát szürcsölni, arcot a hóba nyomni, hóembert építeni, csúszkálni, angyalt csinálni, friss télszagot beszívni, csöndet figyelni, csizma alatti hóropogást hallgatni, aztán ha már nagyon fázunk, jó meleg szobába beülni, puha pléddel betakarónzi, macskát ölbe venni, szemet lehunyni, és sok jó dologra gondolni!:)