OPNI, avagy látogassunk vidám helyeket!

Pár hete sikerült eljutni az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe, még zárás előtt. Aki ismer, tudja, hogy vonzanak a nyomasztó helyek, amiket az emberek általában elkerülnek, bár az elmúlt évben annyi szomorú dolog történt, hogy szüneteltetnem kellett ezt a vonzódásomat lelki épségem érdekében.
Lényeg a lényeg, hogy az épület hatalmas, a hozzá tartozó birtokkal együtt, és még így is nyomasztó, hogy szinte üres már.
Igazából én sok dologgal nem értek egyet a pszihiátriában, de akkor is nagyon sajnálom, hogy bezárják ezt a hatalmas létesítményt, amit több, mint 100 éve (egész pontosan 1868. december 6-án nyitott) direkt erre a célra építettek, ahelyett, hogy felújjítanák, korszerűsítenék. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy egyszer itt valami wellness-hotel, vagy bevásárlóközpont lesz (márpedig igen nagy rá az esély), az egész hely hangulata nem engedi. Ráadásul sok beteg akár 20éve az otthonának tekintette e helyet, a családjának azt a zárt kis közösséget...szóval velük szemben meg aztán tényleg nagyon nem korrekt.